Tisztelet
Egyik tesin az igazgató úr arról beszélt, hogy mi nekünk embereknek tisztelnünk kell egymást. MI nekünk gyerekeknek tisztelnünk kell a felnőtteket és a társainkat-osztály, csoport...stb. Ez az úgy nevezett alapvető tisztelet, amit én értek is és én alapvetően ezt a tiszteletet minden ember felé meg is adom. Tartom magam ahhoz, hogy engem nem úgy neveltek, hogy nézzek le más embreket, mert mások, vagy ne tiszteljek bárkit, anélkül hogy okom lenne rá. Ha megismrek, egy embert, akkor még anélkül, hogy ő bemutatkozott volna nekem -ott van az az alapvető tisztelet. Aztán elkezdem megismerni, ami változtat nyilván azon, hogy én mit gondoltam róla először meg azon is hogy milyen mértékben tisztelem őt. Ez a tisztelet csökkenhet vagy nőhet- vagy az én esetemben egy ember személyében el is veszhet. De nekem meg volt az okom rá, hogy az az ember a tiszteletet el is veszítse. Az igazgató út azt is mondta, hogy mi egy olyan generáció vagyunk, akiknél ez a tisztelet már nincs ott alapvetően a többi ember iránt és mi abban a hitben élünk, hogy ezt a tiszteletet ki kell vívniuk maguknak az embereknek, és ő mindent megtesz, hogy kivívja a mi tiszteletünket.
