Nem utállak, túlzásba estem, amikor ezt mondtam.
Sajnálom, hogy megsértettelek, sosem akartalak.
Bocsánat, hogy bántottam a hiúságod, ezt sem akartam.
Hülye voltam, igazad van gyerekes sokszor, sajnálom.
Nem értem, mért adtál rágót vagy csak nekem vissza a nyakláncomat.
Utálom, hogy nem tudom, hogy hova tegyelek, mit kezdjek veled.
Te mit kezdesz velem? Hova teszel?
Soha többet nem kell láss, boldog vagy?
Soha többet nem foglak látni, boldog vagyok?
Írtam levelet, meg akarod tartani, miért?
Nem tudod vissza adni...?
Mi lesz most? Nem tudom...
Mi lesz most? Nem tudod?
Felejteni akarok... Mindent.
Felejteni akarsz, te is, ugye?
Nem fogsz válaszolni, mi már nem beszélünk. Nem tudod a válaszokat, honnan tudnád?? Én sem tudom őket. Azt akarom, hogy boldog legyek. Olyan boldog mint 3 éve. Te is, ugye? El tudom felejteni ezeket, ugye? Boldog leszek? Mi lesz? Megijedtem, érted ugye?
Többet nem látlak ugye?
Kérlek, ne kelljen lássalak...
